Elérkezett hát. Diplomaosztó. (ami amúgy nem is az) Nagyon nem akartam elmenni. Negyed tízkor felkeltem, de vissza is feküdtem egyből. Délben keltem fel újra. Hajmosás, meg a többi, majd leültem a gép elé, és nyomkodtam.
Háromnegyed háromkor elmentem busszal be a központba, és onnan a régi „kis” sulimba. Jó volt újra látni a régi arcokat, de őszintén megvallva nem fognak hiányozni. Talán két ember, de több nem. Az órákon jól megvoltunk, de egyébként nem tartott össze az osztály. Több klikkekre is bomlott, mint az lenni szokott. De ezek a klikkek… Mindenki utált mindenkit, és borzasztó volt. Ráadásul még a klikkeken belül is volt klikk. Hát érdekes minden esetre.
Készítettünk a tanárnőnknek egy tablót. Mindenkiről egy-egy kép. Nagyon jó lett. Bár az én képem béna lett, de ofőnek jó az! :) A tanárnőtől pedig kaptunk egy szamócás kulcstartót. Olyan kis aranyos! *-* Már fenn is van a kulcsomon. Nekem nagyon tetszik, és tényleg nem vártuk, hogy kapunk tőle bármit is. Úgyhogy meghatódtunk kicsit.
Elkezdődött az ünnepség, és odahívtuk az egyik gyakorlató vezetőt a székeinkhez. Odaült mellém. Dőlt belőle a szeszszag, én meg azt hittem, hogy leájulok mellőle. @_@ Na de túléltük. Bár nagyon meleg volt benn az aulába. Hát még milyen meleg lett volna, ha kinn tartjuk. Bár valószínűleg esett az eső amíg folyt az ünnepség. Legalábbis a vizes talajból ezt következtettük le.
Az ünnepségen amúgy az osztály legjobb hangú leánya verset mondott, és kétszer is énekelt. Az egyik egy ballada volt (szerintem), a másik azonban nem hittem a fülemnek. A második (ami igazából az első volt) egy anime betétdala volt. Rómeó és Júlia „You raise me up”. Persze angolul énekelte el, de akkor is nagyon megható volt! Nem, kivételesen nem sírtam el magam. De bekönnyeztem. Nagyon szép hangja van, irigylem érte. :)
Ünnepség után hazajöttem, vacsiztam, megemlítettem anyának, hogy holnap megyek a csajokkal bulizni, és valószínűleg iszunk pár kortyot. Erre ő teljesen kiakadt, hogy mi az hogy, meg ne merjem, stb-stb. De ha meg elhallgatom, az a baja. Szóval most már találja már el! Ráadásul nem lerészegedni akarunk, csak bulizni. (elmenni discoba) de ezt ő sajnos nem értette meg egyből csak hosszas rávezetés után. Persze felzaklatta magát, és itt sírt előttem, hogy hogy lehetek olyan, mint az apám. ÉN nem vagyok alkoholista (bár apám se az), tudom hogy hol van a határ (egyszer nem tudtam, de akkor nagyon a béka segge alatt voltam), és még sorolhatnám. Szóval nincs igaza. De azért lenyugtattam, csak nehéz volt, mert ha ő egyszer felzaklatja magát, akkor jaj mindenkinek! :)
Most pedig István a királyt hallgatok, ha már az előző cikkben megemlítettem. *w* Annyira szeretem! És még mindig tudom a zeneszöveget. Mindegyiknek! :)
Ma érettségizett Masi is. Infóból. Előrehozta. Neki drukkoltam egész nap, és persze a többieknek, akik szintúgy. Sok sikert, bár már túl van rajta! :D Ötkor végzett, és most nyolc van. Grrr! Ilyenkor mindig elfog az aggodalom. De biztos csak ünnepelnek, vagy valami. (próbál nem vészmadaraskodni)
Hna én meg folytatom a rockopera nézését, cupák!